Veszprém ma ismert történelme már több mint hétezer évre nyúlik vissza. A mostani város előzményei még a IX. és a XV. század között épültek fel, éppen emiatt sokan nevezik ezeréves településnek is. De vajon mi Veszprém valódi története? Ebből a cikkből minden kiderül!

Veszprém az őskorban

A Balaton-felvidék határában található vörösfestékbánya a kontinens legrégebbi bányája, amely nagyjából 35 ezer éves. Az első nagyobb mennyiségű lelet a neolit korból származik. A földművelésből élő falvak maradványait a József Attila utcában találták meg. A feltárásra 2003-ban került sor a kórház szomszédságában. Ebből a korból számos egyéb maradványra is rábukkantak, köztük a bronzkor végéből származó harcos sír, illetve vaskori sír egyaránt.

A veszprémi vár eredete

A vár eredetéről nem tudni biztosat, ugyanis sokak szerint már a honfoglalás idején is állt. Ha ez igaz, akkor már a IX. században is jelen lehetett az itt lakók életében. Annyi azonban biztos, hogy ez az építmény a székesfehérvári és az esztergomi várakkal együtt a legrégebbiek között szerepel. A vár korábban nem volt ilyen hatalmas, hiszen csak a Várhegy északi részére terjedt ki. A déli részt később kezdték el felépíteni, majd a 18. században vonták össze a kettőt.

A középkor, amikor a mai város kialakult

A település öt dombra épült fel. Veszprémnek nagyon fontos szerepe volt a kereszténységben, hiszen I. István király itt győzte le Koppányt és annak seregeit. A város feltehetően 1001-1002-től püspöki székhely volt, bizonyítottan azonban csak 1009-től vannak ismereteink. Ez volt az első ilyen hely az akkori Magyarországon. Nem szabad elmenni amellett a tény mellett sem, hogy Veszprém volt az első létrejött vármegye.

A tatárjárás idején a vár képes volt ellenállni a támadásoknak, azonban később többször is megrongálódott. Először Csák Péter, később pedig egy tűzvész miatt. Természetesen nem hagyták úgy, így felújításra került mind a vár, mind a város nagy része.

A későbbiekben Veszprém is szenvedett a törököktől, hiszen nem volt képes magát kellően megvédeni. 1527-ben Ferdinánd csapatai elfoglalták a területet, majd tíz évre rá Török Bálint foglalta azt vissza. Az ezt követő évben azonban ismét Ferdinándé lett a város. Ekkorra azonban a város már romokban volt. A későbbiekben sokszor cserélt gazdát, az évszázad közepén pedig egy újabb tűzvész sújtotta.

Veszprém újjáépítése az 1700-as években

Az elnéptelenedett várost a Rákóczi-szabadságharcot követően kezdték el újjáépíteni. A középkort csak a Tűztorony és a Gizella-kápolna vészelte át. A Székesegyházat 1723-ban, a ferences templomot 1730-ban, míg a vármegyeházát 1763-ban tették rendbe. A város szépen lassan ismét benépesedett, még a korábban sűrűn lakott területekre is visszatértek az emberek. Ekkor jött létre a Szent Anna-kápolna, illetve a veszprémvölgyi jezsuita templom is.

Veszprém új arca

A város szépen lassan fejlődött fel ismét, az idők során azonban sok kár érte. 1800-ban árvíz pusztított, amelyet szerencsére túléltek. A gazdasági fellendülés folyamatos volt, azonban az első vasutak elkerülték a települést. Itt 1872-ben épült meg az első vasútvonal, amely itt is átment. Ezt követően létrejött a Petfői Színház, a Megyei Bíróság és a Szent Mihály-székesegyház is.

Veszprém 1990-ben vált megyei jogú városság. Már ekkor több mint 63 ezren éltek a településen, amely azóta nagyjából végig stagnált.